A Szeretet Sziget

Mond, mit jelent szeretni?!

Mond mit jelent szeretni? Valakit csendben ölelni. Gyönyörködni szép orcáján, szeme meseszép gyémántján. Én szerelmem hévvel telve, szerelemtől dobbanó szívemen. Csodálom őt, féltem az én egyetlen szerelmem. Ő oly gyönyörű! Szerelmem izzó gyöngye. Bennem él, bennnem él, a lángja mindörökre. Látom az arcát és újra látom ajkát, édes gyönyörét úgy kívánom! Ne hagyd hogy elmúljon ez az álom! Ne hagyd hogy elmúljon a parázs, mi az én szívembe pacsételte ajka édes sóhaját. Nem tudlak feledni, már az írás sem megy nékem mióta láncraverted elárvult szívemet, megbabonáztál, még most is látom macskaszemeidet, s azóta csak téged kívánlak kedvesem!

                                             Kellesz nekem!

Kellesz nekem mint sivatagnak az egy csepp víz. Kellesz nekem mint rózsának a tővis. Kellesz nekem. Kell a szíved, hangod, csókod, bókod, kell az ölelésed mely oly forró! Kellesz nekem te szép szemű herceg, s látni vágyom boldogságod egy mosolyban, egy ölelésben, egy sóhajban, szép szemed tengerében mártozva. Kellesz nekem, nekem te vagy az örömem, s a boldogságodat látni a legszebb percek!

Szeretlek akkor is, ha már te nem szeretsz, Nem feledlek el, ha már te elfeledsz. Magam előtt látom fényes tekinteted, Néma ajkad s szomorú szemed. Álmomban mindig mellettem vagy. Ha felébredek, eltűnsz egy perc alatt. Szeretném, ha örökre mellettem maradnál Tudom, ez lehetetlen te ezt megtagadnád. De attól én még szeretni foglak, S nem jön perc, hogy feledni tudjalak.

                  Ha még nem szerettél senkit a világon és szabad voltál, mint kismadár az ágon De látsz egy fiút, ki szemét rád veti, ha még nem szerettél meg tanulsz szeretni. Ha valaki kérdi, e pár sort kitől és honnan ered, mondd azt, ki téged végtelenül szeret. Könnyebb meghalni, mint örökre búcsút venni attól, akit szívünk kiválasztott. Mert a meghalás egy csendes álom, a válás szívtépő kínzó fájdalom.

 Úgy szeretnélek már átölelni, mint éjszakát a holdvilág, Érzem testemnek tested melegét, s csókolni ajkamnak égő szád. Úgy szeretnélek már simogatni, mint folyó vizét a tavaszi szél, Hallani fülembe suttogó hangod, s keblemen érezni puha arcod. Úgy vágyom szelíd pillantásodra, s arra a kedves, drága mosolyodra. Vágyom hallgatni szíved dobbanását, érezni szerelmed végtelen finomságát.

Ha majd elmúlik, amely ma még oly csodálatos, Ha majd elmúlik, mindaz, amely holnap még kedves emlék. Talán gondolsz majd még arra a napra, arra a percre, arra a drága pillanatra, Amely összeköt éveket, téged és engemet. Szemedben majd könny ragyog, akkor is ha nem akarod. Majd megbánod mit tettél velem, s majd akkor hiszed el, hogy szép volt ez a szerelem.

Szemedben az arcomat látom, karjaidtól ölelésed várom. Hangodra egy dallam emlékeztet, csókjaidtól minden reszket. Mosolyodnak tündöklő varázsa, emlékeztet a boldog ifjúságra. Néhány éve, egy eltöltött éjszakára, szerelmed, pillantásod, Lépteid mintha itt lennének, mindig itt kettőnket összeköt az élet. Mégis elveszítelek, attól félek, erősen fogjál, sose engedj el. Szeress mindig, bolond szerelemmel E szerelem gyűrű összefonja életünk, míg csak élünk szeretünk.

Szemed, ha rám tekint, mintha a napba néznék Pillantásod varázsa, elkábít, s mintha valamitől félnék. Mosolyod, ha felém téved, nem is tudom, mit érzek, Talán örömet, jókedvet, vagy bolond féltékenységet. Hangod, ha meghallom, mintha egy dal volna, Lágy muzsikája, csengése, mintha egy lemezről szólna. Arcod, az a kedves mosoly, oly jó volna látni, Szívem, lelkem nem tudna oly nagyon fájni. Soha nem mondhatom el ezt neked, Hiába vagy te nekem a mindenem. Egy nyár, az évek, az emlék, ez a kincsem-gazdagságom Titkos kínzó boldogságom.

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat